Lehet, hogy Te is művésznek születtél csak nem tudatosult benned?
Az a tapasztalatom, hogy azok az emberek, akik rajonganak a művészetekért, akiknek megdobogtatja a szívét az esztétika és igazán élvezik annak befogadását, sok esetben maguk is művész lelkek, csak valahol feladták azt a céljukat, hogy az alkotás legyen a hivatásuk. Meglepően sokan tartoznak ide.
Itt most bármilyen művészeti ágra gondolok, lehet ez tánc, zene, film, irodalom, szakácsművészet, stb.
Ezeknek az embereknek a teremtés a fő késztetésük. Jó esetben valamilyen olyan “pótcselekvést” végeznek munkaként, amiben bizonyos szinten ott van a kreativitás, alkotás, rosszabb esetben azonban olyat, ami teljesen más, mint ők, és örök belső, elnyomott elégedetlenséggel végzik azt, mert valamiből meg kell élni.
Amikor én nem azzal foglalkoztam, amire születtem, egy folyamatos sóvárgás volt bennem és fájdalom, hogy ma sem azt csinálom, amit kellene.
A másik probléma, hogy nincs elegendő művészeti iskola, amelyben ezek az emberek fejlődni tudnának és utána megélni azt, hogy beteljesedjen a küldetésük.
Mi a célom ezzel? Hogy nézz rá, hogy ki is vagy valójában!Lehet, hogy művész? Fájó pontot érintettem? Miért hagytad abba az alkotást?
